A szembe beültetendő chip prototípusait tíz hónapon át sikeresen tesztelték sertéseken, három éven belül embereken is kipróbálják. Mesterséges látórendszer prototípusát mutatták be az amerikai Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói.
Az általuk kifejlesztett rendszer elemei egy szemüvegre szerelt kamera és egy chip, amely a beteg szervezetében kerül beültetésre. A parányi szerkezet hivatott a sérült ideghártya helyettesítésére és az információ továbbítására a látóidegnek. A megvakult ember így – legalábbis részben – visszanyerhetné a látását.
A látáskorlátozottaknak készült implantátumokkal ellentétben a MIT találmánya a véglegesen megvakult embereknek készül. A rendszer mindazonáltal nem képes teljes mértékben helyreállítani a látást. A szembe beültetendő chip prototípusait tíz hónapon át sikeresen tesztelték sertéseken – közölték a kutatók a „Der Standard” című osztrák lap internetes kiadása szerint.
A mesterséges látórendszer lényege, hogy megkerüli a kór által elpusztított ideghártyasejteket, és a chip segítségével közvetlenül a látóideget stimulálja. A szemüvegen rögzített kamera felveszi környezetét, majd egy vezeték nélküli kapcsolattal továbbítja az információt a chipnek. A chip a látóideghez csatlakoztatott elektródákat vezérli, a látóideg pedig közvetíti az elektromos jeleket az agynak, amely azokból képet alkot. Az áramellátás is vezeték nélkül történik, a szemüvegben elhelyezett tekercsek segítségével.
John Wyatt, az MIT elektrotechnikusa és számos szakterületet képviselő kollégái húsz éve dolgoznak e területen. A jelenlegi prototípus bemutatásától azt remélik, hogy nagy lépést sikerült tenniük a kísérleti stádium felé. A három éven belül sorra kerülő emberi kipróbálás sokat fog lendíteni a folyamaton, hiszen a sertésekkel ellentétben az ember vissza tudja adni, amit érzékel. Így sokkal közelebb lehet majd kerülni a chip optimális konfigurációjához.
A mesterséges látórendszerek nagy kihívása, hogy ne sértsék meg a szemet. A korábbi prototípusoknál az elektródákat kockázatos eljárással közvetlenül az ideghártyához csatlakoztatták, a jelenleginél azonban mögötte helyezték el, veszélytelenebbé téve az eljárást. A chip borítása titán, ellentétben a korábbi, hosszú távon nem vízállónak bizonyuló szilikonnal szemben.
/forrás:Delta/